GYERMEK - ANESZTEZIOLÓGIAI ÉS INTENZÍV OSZTÁLY
Minden fájdalmas beavatkozáson, illetve műtéten áteső gyermeknek joga van a fájdalommentességhez, melynek biztosítása a gyermek aneszteziológus orvos feladata, nemcsak gyermeksebészeti, de gyermek-fül-orr-gégészeti és speciális igény esetén a szemészeti, idegsebészeti, orthopédiai műtőkben, valamint műtőn kívül immobilitást igénylő diagnosztikus és terápiás beavatkozásokhoz is.
Az aneszteziológiai szolgálat évente átlagosan 3500-4000 műtétre kerülő gyermek érzéstelenítését, altatását biztosítja.
Műtéti előkészítés:
Az altatóorvos megvizsgálja a gyermeket, kikérdezi a hozzátartozót a gyermek születése körüli eseményekről korábban/vagy meglévő betegségeiről, műtéteiről, balesetről, szedett gyógyszereiről, túlérzékenységről, a családban előfordult érzéstelenítéssel, műtéttel kapcsolatos problémákról, a tervezett beavatkozás előtti egy hónapban zajlott betegségről. Megbeszéli a tervezett érzéstelenítést és válaszol felmerülő kérdéseire. Szükség szerint javasol kiegészítő vizsgálatokat, gyógyszereket, esetleg az érzéstelenítés halasztását a gyermek érdekében. A műtét napján a beavatkozás előtt utoljára a gyermek, szájon keresztül szilárd ételt 6 órával, tejet-tápszert 4 órával, tiszta folyadékot (víz, tea) 2 órával (mennyiségi korláttal 1 dl) fogyaszthat. Altatott állapotban ugyanis a gyomorban maradt tartalom visszacsorogva a garatba, onnan a légcsőbe juthat, és akár életveszélyes szövődményeket okozhat, kicsi gyermeknél ilyenkor a folyadékhiány megelőzése érdekében már az osztályon infúziót adunk ½-1 órával a műtét előtt nyugtató, és /vagy nyáltermelést csökkentő szereket kaphat a gyermek szájon át, végbélen keresztül, vagy izomba adott injekció formájában.
Az érzéstelenítés fajtáját gyermeke állapota, kísérőbetegségei, és a beavatkozás jellege alapján választjuk meg.
Helyi érzéstelenítés esetén a sebész az érzéstelenítő injekciót szövet közé, arra a területre fecskendezi, ahol a műtét történik. Ezzel kapcsolatosan a sebésztől kaphat részletes tájékoztatást.
Gyermekeknél a nagyfokú szorongás, félelem, az injekciók fájdalmassága miatt ez az érzéstelenítés gyakran akkor sem biztosít nyugalmat, ha a beavatkozás jellegéhez egyébként elegendő volna ez a módszer. Ezért többnyire szükséges kiegészíteni nyugtatóval, fájdalomcsillapítóval, altatószerrel vénán, vagy arcmaszkon keresztül, melyet az altató személyzet végez.
Gerincközeli érzéstelenítés /Spinális/ esetén a gerinc deréktáji szakaszán két csigolya között beszúrt tűn keresztül fecskendezünk be érzéstelenítő szert a környéki idegek közelébe. Így a köldök alatti terület érzéktelenné, és 1,5-4 órán át mozgásképtelenné válik, a műtét nem okoz fájdalmat, miközben a gyermek ébren marad.
Mivel azonban az ébrenlét során gyakran rosszul viseli a körülötte zajló eseményeket, szükséges lehet- a helyi érzéstelenítéshez hasonlóan- nyugtató, altatószer adása is. Az így kombinált módszer előnye lehet, hogy csökken az általános érzéstelenítéshez szükséges szerek mennyisége, ennek mellékhatásai. Ez a beavatkozás is járhat – úgy, mint minden orvosi beavatkozás- kockázattal, szövődményekkel, közülük leggyakoribb a vérnyomás, a szívműködés frekvenciájának csökkenése. Amíg tart az érzéstelenség, a húgyhólyag aktív kiürítése gátolt, ezért átmenetileg hólyagkatéterezés válhat szükségessé. Előfordulhat fejfájás, hányinger, hányás, szédülés a műtét utáni 1-2 napon. A gerincvelő, illetve gerincvelő közeli vérömleny súlyos, bénulással járó, de elhanyagolható gyakoriságú szövődménye lehet a beavatkozásnak.
Epidurális - caudális érzéstelenítés: kiegészítésként használjuk, deréktáj alatti műtétekhez, a gyermeket gerincközelben, a farokcsont magasságában már alvó állapotban, oldalra fordított helyzetben, egyszeri szúrás révén érzéstelenítő oldattal látjuk el, melynek hatására a műtét, illetve a műtét utáni időszak fájdalomérzését tudjuk kiiktatni. Szövődmény kockázata igen csekély.
A vezetéses érzéstelenítés történhet a végtagok, nemi szervek és gáttájék műtéteihez hasonlóan is. Ilyenkor a műtét helyétől távolabb, a végtag, illetve a nemi szerv eredésénél, meghatározott ponton fecskendezzük be a helyi érzéstelenítő szert a környéki idegek közelébe. Így kapcsoljuk ki az idegrostok vezetőképességét és a fájdalmat 1,5-4 órán keresztül. Ha a gyermek közben ébren van, a beavatkozás alatt nyomást, húzást érezhet. A gerincközeli érzéstelenítéshez hasonlóan lehetőség van a gyermek nyugtatására illetve altatására.
Altatás (általános érzéstelenítés, narkózis)
Az alkalmazott szerek hatására az öntudat elvész, a gyermek érzéketlenné válik a külvilág ingereire, a mély alváshoz hasonló állapotba kerül és fájdalommentesség az egész testre kiterjed. Mivel nincs egyetlen olyan szer sem, mely önmagában biztosítani tudna minden kívánt hatást, általában több szer kombinációját alkalmazzuk. Altatás közben biztosítjuk a szervezet megfelelő oxigénellátását, és a képződő széndioxid eltávolítását a tüdőből.
A műtét típusától, hosszúságától és a fájdalomcsillapító illetve altatószerigénytől függően szükséges lehet a légzés leállítása izomlazító gyógyszerrel. Ilyen esetben csövet vezetünk a gyermek légcsövébe már elaltatott állapotban és a műtét alatt leállított saját légzését lélegeztető géppel pótoljuk, oxigén és /vagy altatógáz keverékének a tüdőbe juttatásával a cső behelyezéséhez szükséges fémeszközzel feltárjuk a gége nyílását. Ennek során előfordulhat a fogak sérülése, a száj és garat képleteinek mechanikus sérülése, vérzés is, gyomortartalom kerülhet a garatba és a tüdőbe.
Ha nincs szükség izomlazítóra és a műtét típusa, illetve a gyermek klinikai állapota lehetővé teszi a spontán légzés biztonságos megőrzését műtét alatt, vénába adott gyógyszerekkel történt elaltatás után a légcső eredéséhez vezetünk le egy illeszkedő maszkot, vagy a nyelvet eltartó száj-garattubus mellett az arcra illeszkedő maszkon áramló oxigént és/ vagy altató gázt szívja be a gyermek saját légzése során. A mesterséges alvást a műtét végéig tartjuk fenn, a gyógyszerek ismételt vagy folyamatos adagolásával.
Műtét közben monitorokkal figyeljük az életfunkciókat, hogy a szövődményeket idejében felismerhessük és kezelhessük.
Műtét végén a gyermekeknek szükségük van nyugodt körülmények között eltöltött stabilizációs időszakra, mely a műtő légterén belül elhelyezkedő Ébredő Szobában történik szakasszisztensi felügyelet mellett monitorizáljuk az életfunkciókat a tudat és mindennemű egyéb reflex visszatértéig, szükség esetén további fájdalomcsillapítók adására is itt van lehetőség. Szülő itt még nem tartózkodhat gyermeke mellett, csak az osztályra való kibocsátást követően.
GYERMEK ANESZTEZIOLÓGIAI SZAKRENDELÉS
A tervezett műtétek ideális érzéstelenítésének és időpontjának megválasztása az aneszteziológiai előkészítés megtervezése, illetve a szülők tájékoztatása érdekében szakambulancia működik heti 12 órában a Gyermekegészségügyi Központ betegfelvételi folyosóján.
Rendelési idõ: Hétfõ – Csütörtök 12:30 – 15:00 Péntek: 12:00 – 14:00 A rendelés sorszám szerint működik. Rendelõ orvos: aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvos
Osztályvezető főorvos:
Dr. Bolyos Aranka (gyermekgyógyász, aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvos)
Orvosaink:
Dr. Béres Ildikó főorvos (gyermekgyógyász, aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvos)
Dr. Halász Károly adjunktus (gyermekgyógyász, aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvos)
Dr. Molnár Zita szakorvos (gyermekgyógyász)
Dr. Némethy Ágnes főorvos (gyermekgyógyász, iskolaorvostan, háziorvostan, aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvos)
Dr. Ormay Cecília főorvos (gyermekgyógyász, aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvos)
Dr. Szász Judit szakorvos (aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvos)
Közreműködő, ügyeletet is teljesítő munkatársaink:
Dr. Feczkó Gábor adjunktus (gyermekgyógyász, aneszteziológiai és intenzív terápiás szakorvos)
Dr. Gyenis Gábor főorvos (anaszteziológiai és intenzív terápiás szakorvos)
Aneszteziológiai szakasszisztensek:
vezető aneszteziológiai szakasszisztens: Galvácsné Székely Hajnalka
Berzeviczi Mihályné
Czövek Imréné
Erős Emese
Fodorné Képes Ágnes
Gaál Gabriella
Juhász Jánosné
Rontó Lászlóné
Pataki Hajnalka
